Sírj, sírj azokért, Akik buzgók az Úrért, Fejüket feltartják, És szívük hideg. Hangjukat hallatják Utcákon, tereken át, Fennszóval kiáltanak. De eltörik a megrepedt nádat, A pislogó gyertyabelet Kioltják. Sírj, sírj ne a taposottért, (Mert az ő sírásuk felhat az égig, És az Úr megtartja mind.) Hanem sírj, sírj a taposókért. Mert amikor jő az Úr, A völgyek éneke... |